1902-ben, Chernel István ornitológus szervezett először Magyarországon Madarak és Fák Napját. Az ünnep hivatalos bevezetésére 1906-ban került sor, Herman Ottó javaslatára. A második világháború után, sokat veszített népszerűségéből, de a kilencvenes évek elejétől ismét egyre többen emlékeztek meg erre a napra. 1996. óta kormányrendelet alapján május 10-én ünnepeljük a Madarak és Fák Napját.

 Érdekességek, információk:

A 2011. év madara: a széncinege

- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület - http://www.mme.hu

1985-óta, az Európai Unió napja.

1950. május 9-én Robert Schuman, francia külügyminiszter előterjesztette Európa újjászervezésére vonatkozó javaslatát, mely elengedhetetlen feltétele volt a békés kapcsolatok fenntartásának.

Május 9-e, mára európa szimbólumává vált, amely az EU zászlójához, himnuszához (Ludwig von Beethoven IX. szimfóniájának egy részlete, amelyben a szerző, Friedrich Schiller versét, az Örömódát zenésítette meg) és az egységes valutához (euro) hasonlóan az Európai Unió politikai egységét  jelképezi.

Érdekességek, információk:

http://www.eu2011.hu

Városnapi Középiskolai Diákpárbaj - 2011. május 5-6.

Végeredmény: III. helyzés!!! - Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola

Részeredmények:

A "Házi feladatok" megoldásában maximális teljesítményt nyújtott a csapat.

-Feladat:  Makó város építészete. A város bemutatása 1 épületen keresztül. Megoldás: Templomunk, a Belvárosi Református templom makettje, rövid városismertető.

Helyezés: 1.

- Feladat: Város marketing diák szemmel. Város bemutatása. Megoldás: "Kincsesláda" - benne iszap, hagyma, fotók, stb. Idegenvezetés - párbeszéd egy kínai túristával.

Helyezés: 1.

- Feladat: Város reklám túristák részére. Zenés-táncos-beöltözős stílusban. Megoldás: Ének (élőben) - tánc - jelenetek a város életéből, a "Pancsoló kislány" c. dal szövegének "makóiasítása".

Helyezés: 1.

Gratulálunk a 15 fős csapat minden tagjának!!! Köszönet a csütörtöki és a pénteki verseny való részvételükért, helytállásukért!

Köszönjük a háttércsapat segítségét és szurkolását is!

   75 éve, 1936. május 5-én, Budapesten született Lázár Ervin Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró Berzsián, Dideki, Dömdödöm, Mikkamakka, Ló Szerafin és számos más, méltán népszerű mesealak megálmodója. Első meseregényét, A kisfiú meg az oroszlánok című könyvet a Móra Könyvkiadó jelentette meg 1964-ben, s néhány évvel később nagy sikerű tévéfilm is készült a Bruckner Szigfrid nevű oroszlán és egy kisfiú különös barátságának történetéből.
   Írásaira jellemző egyedi, a valóságot egyszerre a gyermek és a felnőtt szemszögéből szemlélő látásmódja, sajátos humora, nyelvének játékossága, ötletes szócsavarásai. 1979-ben látott napvilágot egyik legnépszerűbb műve, a Berzsián és Dideki, amelyben a főhősök nevét Fruzsina leányától "kölcsönözte". A meseregényéért 1982-ben Andersen-diplomával tüntették ki. Ugyancsak nagy sikert aratott A Négyszögletű Kerek Erdő című gyermekregénye, amelynek ötletes nevű szereplőiben a felnőtt olvasók könnyen ráismerhettek bizonyos embertípusokra, a különböző helyzetekben megnyilvánuló emberi magatartásformákra. A könyv 1986-ban megkapta az Év Könyve jutalmat. Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből mozifilm is készült. Az író 2006. december 22-én hunyt el.

125 éve, 1886. április 14-én, Aradon született Tóth Árpád költő, műfordító, újságíró. († Budapest, 1928. november 7.)

Életrajza, pályafutása:

http://literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/toth.htm

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Toth.htm

http://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/toth.htm

Versei:

http://mek.niif.hu/01100/01112/01112.htm

Április 11-e, a Költészet Napja. 1964 óta ünnepeljük a magyar költészet napját József Attila születésnapján.

"Több a költészet! olyan épület,

Mely nyitva van boldog-boldogtalannak,

Mindenkinek, ki imádkozni vágy,

Szóval: szentegyház, ahová belépni

Bocskorban sőt mezítláb is szabad."

(Petőfi Sándor: A költészet -  Szatmár, 1847. augusztus)

106 éve, 1905. április 11-én, Budapesten, (Ferencvárosban) született József Attila költő. A 20. századi magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, aki halála után vált igazán elismert költővé. 1920. október 1-től három évet töltött Makón. Itt járt gimnáziumban és itt indult költői pályafutása. († Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Makói évek:

http://csm-honismeret.uw.hu/cikk.php?cikkid=JA_MakoiEvek

http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/90/tuti.html - Beszélgetés Dr. Tóth Ferenc makói irodalomtörténésszel, nyugalmazott múzeumigazgatóval

Könyvajánló:

Tóth Ferenc: "Az otthonom pedig hát, ott Makón van" József Attila makói évei

Életrajza, pályafutása:

http://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/jozsef.htm

http://www.irodalmikepek.hu

http://literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/jozsef.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef_Attila

Versei:

http://mek.oszk.hu/00700/00707/html/index.htm

128 éve, 1883. április 4-én, Szegeden született Juhász Gyula, a 20. század első felének egyik legelismertebb költője. (†Szeged, 1937. április 6., 54 évesen)

"Nagyon csöndes ember, nagyon csöndes költő volt ... Élete bánatok és szerencsétlenségek sorozata. ... Költői skálája nem túl széles, nem olyan látványos mint nemzedéktársainak leghíresebbjeié, de érzelmek mélységében, szívhez szóló meghittségben senki sem tehető elébe. ..." 

Életrajza, pályafutása:

http://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/juhasz.htm

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Juhasz.htm

http://www.irodalmikepek.hu

Versei:

http://mek.oszk.hu/00700/00709/html/index.htm

Makói emlékhelyek:

A Juhász Gyula emlékfa névre keresztelt kocsányos tölgy a legértékesebb fa Makón. A fát 1810-ben ültették a Megyeház utca egyik terére. A több mint 200 éve ültetett, hatalmas koronaszélességű, másfél méteres törzsátmérőjű tölgy  - mely alatt a hagyományok szerint sokszor megpihent Juhász Gyula is -  1974-ben kapott védelmet.

A Juhász Gyula emléktábla örökíti meg, hogy a költő 1913-17-ben makói tanárként a József Attila u. 13. szám alatt lakott Papp Balázsnénál, aki "barátságos otthont és pompás kosztott" biztosított számára.

A Juhász Gyula szobor iskolánk udvarán található. A kőszobrot 31 éve, 1980-ban avatták fel.

18 éve, az ENSZ 1993. évi stockholmi, 47. kongresszusa március 22-ét, a Víz Világnapjává nyilvánította, az 1992-ben Rio de Janeiro-ban megtartott környezetvédelmi konferencia kezdeményezését követően. A világnap célja, hogy a kormányok, szervezetek, magányszemélyek védjék saját környezetüket, s ez által a Föld vízkészletét.

E napon világszerte megemlékeznek a vízről, annak fontosságáról és a vízkészletek megóvásáról. 2011-ben, az ENSZ által kiadott jelmondatnak megfelelően a Víz Világnapjának mottója: "Víz a városokért, városok a vízért."

Érdekességek, információk:

http://www.vizvilagnap.hu

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/kozzossegi_informaciok_tara/jeles_napok/?article_hid=19274

... 1848 ... Petőfi Sándor ... PILVAX KÁVÉHÁZ ... "Legyen béke, szabadság és egyetértés." ... Irínyi József ... sajtószabadság ... NEMZETI MÚZEUM ... 12 pont ... helytartótanács ... Vasvári Pál ... forradalom ...  LANDERER ÉS HECKENAST NYOMDA ... Jókai Mór ... Nemzeti dal ... Táncsics Mihály ... 1849 ... Kossuth Lajos ... szabadságharc ... Széchenyi István ... Bánk bán ... NEMZETI SZÍNHÁZ ...

"Talpra magyar, hí a haza!

Itt az idő, most vagy soha!

Rabok legyünk vagy szabadok?

Ez a kérdés, válasszatok -

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!"