Az advent (vagy ádvent) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. Adventtel veszi kezdetét az egyházi év.
Az advent szó jelentése „megérkezés”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „Úr eljövetele”.
Advent a karácsony előtti negyedik vasárnappal – a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és a karácsony előtti vasárnapig tart.
Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik. A december 25-e előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja.
Adventi szokások
Adventi koszorú
Adventkor a XIX. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1840. körül Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ezzel jelezte az árvaház gyermekei számára az ünnepig hátralévő időt.
Magyarországon főleg a második világháborút követő időkben vált szokássá adventi koszorút készíteni.
A hagyományos adventi koszorú általában örökzöldekből (fenyőágból) készített koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek.
A gyertyákat vasárnaponként kell meggyújtani, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, a világosság eljöttének reményét hirdeti.
Adventi naptár
A karácsonyi várakozás izgalmát növelve, a családokban a gyermekeket advent kezdetekor adventi naptárral lepik meg. Ez a "naptár" lehet házikó 24 ablakocskával, de lehet akár 24 zsákocska vagy ajándékdobozka is. Ezek jelzik a napokat, amelyek karácsonyig hátra vannak. A gyermek pedig úgy élheti át a várakozás örömét, hogy naponta kinyithat egy ablakot, vagy kibonthat egy zsákocskát és kiveheti az ott elrejtett apró ajándékot. Az adventi naptárt egy édesanya találta ki, gyermekének örömére, hogy gyorsabban teljen a várakozás.
